Prága, utolsó nap

Elkéstem egy napot a záró beszámolóval, de mentségemre legyen szólva, késő este értünk haza és már nem volt energiám hatszáz km zötykölődés után tollat ragadni.
Nos, ami késik nem múlik alapon, lássuk a tényeket.
Egy negyedik hely, egy hatodik, egy hetedik, egy nyolcadik, és öten 17/32 között végeztek.
Nagyjából ez a realitás, Európa középmezőnye.
Végigmennék most egyesével a játékosokon, egy-két mondattal mindenkiről, ahogy én láttam, éreztem, remélem nem haragszanak meg érte.
Pikler Csanád, 19. hely.
A lehető legrosszabb sorsolást kapta, hiszen a 32-be bejátszás után mindjárt a torna 1/2 kiemeltjét kapta. Utána szépen nyeregette a mérkőzéseit, így teljesítményével elégedett is lehetnék. A realitás valahol a 8-16 között van neki, tehát van munka bőven, lehet dolgozni.
Laskai Vanda nagyjából hozta a kiemelését, 5/8 ha jól emlékszem. Voltak szép győzelmei, de voltak olyan mérkőzései is, amik szerintem nyerhetőek lettek volna.
Az U17-es női mezőnyben már az élmezőny nagyon kemény, férfias squasht játszik, komoly fizikummal kiegészítve, nehéz felzárkózni hozzájuk, de nem lehetetlen.
Szabó Mercédesz is ebben a korosztályban indult. Ő a 27. lett. Küzdött, akart, de ez itt már kevés.  Végül azért sikerült győzelemmel zárnia a versenyt. Ebből azért lehet erőt meríteni a jövőt illetően.
A 17-es fiúknál indultunk a legtöbben, három fővel.
Takács Benedek a 18. helyen zárt. Meg kell tanulni, hogy ne csak másokban keresse mindig a hibát /pálya, bírók, ellenfél/, hanem magunkban is körül kell egy kicsit nézni. Biztos vagyok benne, hogy komoly fejlődésen menne át, ha fizikálisan és taktikailag is javulna egy kicsit.
Nagy Simon 16. lett. Édesapja, aki edzője is, ott volt vele végig, sokat beszélgettünk, reálisan látja a dogokat, tisztában van vele Siminek miben kell javulnia ahhoz, hogy itt a 17-esek között, hasonló sikereket érjen el, mint a 15-ben.
Dévald Tamás 4. lett. Ő érte el ezzel a legjobb eredményt a magyar küldöttségben. Egy SS versenyen ez remek eredménynek mondható, de én mégis csalódott voltam, mert nem sikerült a bronzérem. Szerintem ő is így érezte. Az egész tornán remekül játszott, okosan összeszedetten. Csak az utolsó napon nem tudta feltenni a pontot  arra a bizonyos Í-re.
Testvére Dévald Péter a 18. lett az egyel nagyobbaknál. Ez sajnos nem az ő versenye volt, bár pozitív mérleggel zárta a tornát, de az első /egyik legfontosabb/ és az utolsó meccsén is kikapott. A  közteseket megnyerte ugyan, de tőle ennél biztosan többre számítottam. Az előzetes sorsolás alapján a nyolcba, minimum.
Csakúgy mint Kamocsai Benit, aki a 7. helyen zárt.
Ez nagyjából rendben is lenne, de több is volt ebben a versenyben. Itt is maradt bennem egy kis hiányérzet. A négybe jutásért ki lehetett kapni az angoltól, de a Rocco elleni döntő szettes vereség kicsit fájó számomra.
Neki, és a Dévald testvéreknek sincs messze az európai élmezőny /1-4/ de ahhoz hogy ezen a kapun be tudjunk lépni, nagyon nagy utat kell még megtenni.
Nagy Sára maradt végezetül. Ő a 8. helyen végzett. A kiemelése után két meccset nyert, kettőt vesztett. Édesapja meg volt elégedve a játékával, hozzáállásával, és szerény véleményem szerint is reális ez az eredmény.
Végezetül, zárásként csak annyit, én remekül éreztem magam veletek ebben a pár napban , remélem ti is elviseltétek néha nem egyszerű természetemet.

Farkas János beszámolója

Share this post