A Magyar Fallabda (Squash) Szövetség 2019-ben ünnepelte alapításának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból sorozatot indítunk, amelyben a sportág meghatározó szakembereit szólaltatjuk meg.
Kaplár F. József a sportág hazai születésénél bábáskodott, majd 1989 és 1996 között a Magyar Fallabda (Squash) Szövetség első elnökeként tevékenykedett, egyébként ő a szövetség tiszteletbeli elnöke a mai napig. Az egész 1986-ban kezdődött.
„A Club Tihanyban az újságírók tenisz-világbajnokságán voltunk kollégákkal. Aczél Endrével, a Híradó akkori főszerkesztőjével már befejeztük a versenyzést, és megpróbáltuk az időt elütni valamivel. Ott volt a bowling, ami nem nagyon fogott meg minket, és volt egy squash-pálya. Csak néztem a kalitkára, és nem tudtam hova tenni. Bandi, aki már játszott paddle ball-t, azt mondta, ez valami hasonló lesz, és beálltunk, 20 perc múlva pedig már meccset játszottunk – saját szabályok alapján. Ez volt az első találkozásom a fallabdával” – mesélte a hazai szövetség első elnöke.
Kezdetben így nem meglepő, hogy itthon teniszezők, illetve – ha szabad így fogalmazni – kiöregedő teniszezők ragadtak ütőt a squash-pályákon. A Club Tihany pedig a hazai fallabdázás bölcsője lett.
„Az egyik vállalkozó barátom azt mondta, ha ott rendszeresen játszunk úgynevezett hírverő tornákat, azt támogatni fogja. Így tettük meg az első lépéseket, aztán 1989-ben megalakult a Magyar Fallabda (Squash) Szövetség, amelynek én lettem az elnöke. Igyekeztem az újságíró kollégákra hatni, és rajtuk keresztül megismertetni a közvéleménnyel a sportágat. Ők pedig jöttek, belekóstoltak és a versenyeinkről tudósítottak. Izgalmas időszak volt.”
Az események felpörögtek. A magyar szövetséget előbb felvették az európai-, majd később a Világszövetségbe. 1991-ben a csapat Európa-bajnokságon már indult magyar válogatott. Kaplár F. József szerint kulcsfontosságú volt a sportág fejlődésében az, amikor megjelentek azok a sportemberek, akik nem a teniszből „kiöregedve” kezdtek fallabdázni.
„Jó volt látni, hogy mekkorát fejlődött az egész azzal, hogy feltűntek azok a játékosok, akik nem másik sportágból érkeztek, hanem a fallabdába tettek sok-sok munkát azért, hogy minél jobbak legyenek. Cséffalvay Gábor, Tábori Tamás feltűnésével új lendületet kapott a fejlődés. Aztán a jelenlegi helyzetet ismerjük. Töröktől Krajcsákon át Farkasig mindig tudtunk meglepetéseket okozni a világ pályáin, a lányokról meg nem is beszélve. Fontos mozzanat volt még a mi evolúciónkban az, hogy felvettek minket a Small Nations, European Tournament sorozatba, itt nem kis rábeszélés kellett, de sikerült, beszéltem többek között a máltai, az izlandi és a ciprusi vezetőkkel. Ezt a tornát minden évben máshol rendezték, 96-ban mi voltunk a házigazdák” – emlékezett vissza a szakember.
A 96-os nemzetközi torna egyébként mérföldkőnek számított a sportág nemzetközi versenyrendszerében – és ezt Kaplár F. József indította el.
„96-ban, hogy itthon minél jobban kézzel foghatóvá váljon az, hogy milyen tornának adunk otthon, elneveztem a Small Nations, European Tournament magyarországi állomását B Európa-bajnokságnak. Az európai szövetség elnöke ezt látva megjegyezte: milyen jó ötlet ez, hiszen már rég gondolkodik valamilyen rangsorolásban, amely segít minél több nemzetet kijuttatni a kontinensbajnokságra, ugyanis nagy szakadékok voltak az egyes országok tudásszintje között. Gyakorlatilag ez volt a divíziós rendszer előszobája.”
A tiszteletbeli elnök sajátos megközelítésből szemléli a fallabdát. Azt mondja: ez egy rendkívül összetett sportág.
„Csak látszatra olyan az egész, hogy püfölik a labdát, és hangoskodnak a kalitkában. Ha valaki ezt jól akarja csinálni, iszonyatos munkát bele kell tennie. Kell ide egy maratoni futó kitartása, egy vágtázó robbanékonysága és gyorsasága, valamint egy sakkozó rafinériája. De ugyanez a sportvezetői oldal is gyakorlatilag. Ezért is volt felemelő érzés sok-sok munka után eljutni többek között az egyik legemlékezetesebb állomásra, a 2006-os budapesti Európa-bajnokságra. Volt szerencsém élőben közvetíteni a Körcsarnokból kedvenc sportágamat. Az akkori elnök, Elbert Gábor sok munkát beletett abba a kontinensbajnokságba, mint ahogy az akkor még aktív versenyzőként a mostani elnök, Krajcsák Márk is. Márk 2006-ban közel állt ahhoz, hogy a sporttörténelmi Európa-bajnokságon a legjobb négy között végezzen, de végül ötödikként zárt, ez természetesen attól függetlenül a magyar squash legjobb eredménye volt, azóta már volt a legjobb négy között is.”
Kaplár F. József sportújságíró, sportvezető. 1974-1985 között a közszolgálati televízió híradójának munkatársa, 1986-1988 között főmunkatársa, 1989-1990 között szerkesztőség-vezetője volt. 1987-ben doktorált. 1989-1996 között a Magyar Fallabda Szövetség elnöke, 1996-2000 között társelnöke volt, 2000 óta tiszteletbeli elnöke. 1991-1995 között a Telesport főmunkatársa, 1995-1997 között rovatvezetője, 1998-ban megbízott főszerkesztője volt. 2000 óta a Sport1 Tv műsorvezető-kommentátora.
