Az elõször adogató játékos eldöntheti, hogy a jobb vagy a bal oldali adogatónégyzetbõl akar-e adogatni. Többnyire a jobb oldalit szokás választani jobbkezes ellenfél esetén, és a bal oldalit balkezes esetén, mert így a labdát az ellenfélnek fonákról kell visszaadnia, ami általában mindenkinek gyengébb pontja.
Az adogatás akkor érvényes, ha az adogató legalább egyik lábának egy pontja a labda megütésének pillanatában az adogatónégyzeten belül van úgy, hogy nem érinti a négyzetet körülhatároló vonalak egyikét sem.
Az adogató feldobja a labdát a levegõbe, majd lepattanás elõtt elüti a fõfal felé. A labdának a fõfalon az adogatóvonal és a határvonal közé esõ területet kell érintenie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen "használt" adogatónégyzettel ellentétes oldali hátsó pályanegyedben érjen padlót. A hátsó pályanegyed vagy más néven fogadónégyzet a keresztvonal, a félpályavonal, az oldalfal és a hátsó fal által határolt terület. (Ha a labda éppen a fogadónégyzet valamelyik határoló vonalán pattan, akkor az adogatás érvénytelen.)
A labda pattanhat a hátsó falon, az oldalfalon vagy akár mindkettõn, mielõtt padlót érne, de nem mehet a határvonalakon kívülre.
A sikertelen adogatás neve fault: ebben az esetben a fogadó nyeri meg az adott labdamenetet és pontot
Az adogatás érvénytelen az alábbi esetekben:
- Az adogatónak legalább az egyik lába nem érintkezik a padlóval az adogatónégyzeten belül (lábhiba).
- Az adogató beleér a labdába, miután az már lepattant a padlóra.
- Az adogató felkészül és üt, de elvéti a labdát.
- A labda nem pattan a fõfalon az adogatóvonal felett.
- A labda az oldalfalon pattan elõször, és csak azután a fõfalon.
- A labda az ellentétes fogadónégyzeten kívül esõ területen pattan a padlón.
- A labda bármelyik falat a határvonalon kívül érinti.
- Az adogató kétszer üt bele a labdába.
- Az adogató összeütközik a labdával, miután az visszapattant a fõfalról.
