2. Hollander-2000 Kft. pénzdíjas verseny

Kint szomorkás, borongós időjárás miközben autókáztunk Fehérvár felé. A tavalyi emlékeket felidézve, biztos voltam benne, hogy idén is egy remek kis verseny vár ránk tökéletes szervezéssel.
32-es amatőr tábla 16-os profi és még 4 fős amatőr női versenyt is sikerült összehozni a szervezőknek.
A magas induló létszám miatt, már kilenckor elkezdődtek a mérkőzések. Az amatőröknél a helyosztókig két nyert szettig, a négyben azonban már három nyertig mentek a derbik, csakúgy mint a profiknál.
Közöttük bizton állíthatom, többen megállnák a helyüket nemcsak a D de a C kategóriában is.
Ami a profikat illeti, nemcsak a három ranglista vezető emelte jelenlétével a verseny színvonalát de rajtuk kívül is sok remek játékos jött el.

Mielőtt rátérnék a mérkőzésekre, jó vendégként leírnám a menüsort, ami több mint lenyűgöző!
Előétel – rántott húsos szendvics
Főétel egy – Spagetti alá carbonara
Főétel kettő – Nokedli alá marhapörkölt-ubival
Desszert- Fagylalt vanília-meggy-áfonya
A válogatósoknak, akik nem szeretik a fagylaltot, ha létezik olyan eme földgolyón – sütemények.
Részemről játszani sem kellett volna!
Mondjuk én megmozdulni is nehezen tudtam volna, nem hogy pályára lépni!
Nézzük a mérkőzéseket.
A vigaszágat Kamocsai Beni nyerte, Ulics Mátéval és Frey Martinnal játszottak körbe és a három fiatal színvonalas meccseket játszott egymással.
Mivel mind az első nyolc hely fizetett, ezért leírnám az összes helyezetteket.
8 – Kömíves Balázs
7 – Boros Dávid
6 – Szűts Dániel
5 – Kiss Dániel
4 – Szaboky Marci
3 – Sebők Beni
2 – Krajcsák Márk
1 – Farkas Balázs
Ne haragudjatok rám azért, mert most csak a döntőről, írok és nem is magáról a meccsről, hanem az érzésekről, amik kavarognak bennem.
Az egyik szemem sír, a másik meg nevet.
Közhely.
De nagyon igaz. Sajnáltam Márkot.
Sajnálat,- ez nem is a megfelelő szó ide, hanem inkább együtt érzés és megbecsülés és tisztelet.!
Ezek jutnak hirtelen eszembe.
Ez nem csak Márknak szól, hanem Török Andrisnak, Krasznai Gabinak és a többi magyar bajnoknak.
Nyertünk.
Egy meccsen, egy napon, egy órában. Egy adott pillanatban. Mit is jelent ez?
Semmit!
És Mindent!
Minden egyes mérkőzés után mikor kikapott a fiam a Márktól vagy bárki mástól, mindig megkérdezi, hogy miért apa?
Nem tudtam a választ.
Én mindig azt válaszoltam neki, hogy türelem, csak dolgozz szorgalmasan, kitartóan meg kell hogy legyen az eredménye!
Nyertünk és ebből csak egy következtetést tudtunk levonni közösen a Baluval.
Még nagyon sokat kell fejlődni, dolgozni, nemcsak neki, hanem nekem is, ha bármit is el akarunk érni ebben a sportban, ebben az életben.
Aztán jön majd valaki, aki elkapja a grabancunkat, elveri a Balázst, és csak remélni tudom, hogy Ő is legalább annyira fogja tisztelni, becsülni a fiamat, mint mi a Márkot.
Farkas János beszámolója

Share this post