Mindössze 4 ponttal kapott ki Svájc csapata ellen a felnőtt válogatott, ezzel az ezüstérmet szerezte meg az idei csapat eb 2. divíziójában.
A döntőt Farkas kezdte, de a várakozások ellenére nem Müeller ellen játszott. A svájciaknak nélkülözniük kellett két meghatározó játékosukat is a közelgő Tournament of Champions verseny miatt és így valós esélyünk lett az aranyéremre is. Az első meccset 3/1 arányban nyertük, míg a másodikon 3/2-vel egyenlítettek Takács ellen. Kamocsai aztán újabb előnyhöz juttatta a csapatot egy remek 3/1-es győzelemmel, de tudtuk, hogy Lénárdnak lesz a legnehezebb dolga Gadola ellen. Egy szett kellett volna a biztos győzelemhez, vagy legalább 21 pont, amit 3 szett alatt sem könnyű megszerezni egy rutinos világranglistás játékos ellen. Megvoltak a lehetőségeink, de sajnos most nem sikerült éljünk velük, pedig nagyon közel voltunk több meccsen is.
Ettől függetlenül azt gondolom, hogy erőn felül teljesített a csapat. Sokkal többször láttam nagyobb teljesítményt tőlük, mintsem átlagosat, úgyhogy én abszolút elégedett vagyok az eredménnyel és szerintem ezzel sokan Ti is így vagytok. Jó érzés azt látni, hogy most már top csapatok is egyre inkább számolnak velünk. És bár borzasztó nehéz dolog lesz jövőre a bent maradás, most azt sem tartom lehetetlennek, hogy ez sikerüljön. A csapat nagyon fiatal és feltörekvő. Mindenkiben megvan a potenciál, hogy jövőre jobb és erősebb játékos legyen. És még nekem is meghozta a motivációmat, hogy még egyszer felkészüljek.
A csapat pedig köszöni azt a rengeteg biztatást, üzenetet, amit a hét során küldtetek, sokat segített nekik abban, hogy a pályán a maximumot nyújtsák.
Jövőre Helsinki!
Krajcsák Márk beszámolója
