Welesz Balázs beszámolója a második napról:
A második nap hajnalán megérkezett András. Így utólag, Edó és én szerencsésnek mondhatjuk magunkat, Andrásnak több mint 30 óra utazás után sikerült megérkeznie. Érkezéskor kicsit furcsa volt a tekintete, de másnap reggelre összeszedte magát és közösen reggeliztünk. 11-re a klubba értünk, ahol András az üvegpályán gyakorolt egy japán, majd egy német ellenféllel, Edót én próbáltam felkészíteni a másnap délelőtti csatára. Nem lesz könnyű dolga a kolumbiai ellenféllel szemben, óriási hangulatban telik minden küzdelem, amiben hazai játékos vesz részt. András indiai ellenféllel kezd, aki jelenleg 88. a világranglistán.
Ma már a klubban kaptunk ebédet, de mint utólag kiderült, nem volt minden rendben az étellel, vagy András gyomrával… Kapott egy kisebb ételmérgezést. Edóval megkerestük a magyar csapat orvosát, aki egy komolyabb mennyiségű gyógyszert adott nekünk, amit Andrásba kell tömnünk. Pár óra elteltével már egyre jobbak az esélyei annak, hogy holnap pályára fog tudni lépni, eddig mindannyian kételkedtünk ebben. Edóval betaxiztunk a központba – mert persze busz továbbra sincs – ahol az aerobikos, ejtőernyős és íjász magyarokkal, valamint a MOB pár képviselőjével vacsoráztunk együtt. Megtudtuk tőlük, hogy ma két arany és két ezüstéremmel lettünk gazdagabbak. Érdekesség képpen, ma még 800 rendőrt vezényeltek át hozzánk Bogotából, így már 8200!!! rendőr vigyáz a 2500 sportolóra. A helyiek folyamatosan megállítanak bennünket, mindenki fényképet akar készíteni velünk, rendkívül örülnek, hogy ők kapták a rendezési jogot.
A képeken a csapat, az üvegpálya, a vacsora színhelye és a squash verseny itala látható.
